Népszabadság • Czene Gábor • 2008. június 17.
Majdnem négy órán át gyűrték egymást a politikusok, hogy eldöntsék, tényleg milliárdokkal tartozik-e a költségvetés az egyházi iskoláknak. A kormány szerint inkább túlfizetés történt, a számvevőszék főigazgatója megsértődött.
Az Állami Számvevőszék személyi felelősségre vonást kezdeményez, mert úgy találta, hogy 2005-ben és 2006-ban a költségvetés csaknem 2,7 milliárd forinttal megrövidítette az egyházi iskolákat. A vizsgálat megállapításait tegnap közös ülésen vitatta meg a parlament oktatási és vallási bizottsága. Hiller István oktatási miniszter sietett leszögezni: a kormány betartotta, betartja és be is fogja tartani a törvényeket. A számításbeli különbségek - mondta - abból adódnak, hogy nem létezik olyan jogszabály, amely világosan rendelkezne az egyházak járandóságáról. Hiller megismételte korábbi javaslatát, amely szerint kormányrendeletben határozzák meg az "egyházi kiegészítő támogatás tételes, minden részletre kiterjedő számítási módját".
Nem lesz könnyű. Miközben a számvevőszék milliárdos elmaradásról beszél, a miniszter állítja, hogy az egyházi intézmények diákjai után átlagosan nem kevesebbet, hanem többet fizetett az állam, mint az önkormányzati iskolák tanulói után. A jobboldalon pont ettől mennek a falnak. A fideszes Pokorni Zoltán és Révész Máriusz, valamint a KDNP-s Semjén Zsolt hosszasan értekezett arról, hogy a kormány megtévesztő adatokat közöl, az almát a körtével hasonlítja össze. Hisz az egyházi oktatási rendszerben felülreprezentáltak a középiskolák, ennélfogva nekik egy főre számítva eleve nagyobb támogatás jár, mint például az általános iskoláknak, amelyekből viszont az önkormányzati szférában van több. Hiller megígérte: a tárca az év végéig azt is kiszámítja, hogy intézménytípusonként mennyi pénzt kapnak az egyházi, illetve az önkormányzati fenntartású iskolák.
Az SZDSZ, jelesül a liberális pártot képviselő Sándor Klára, nem szólt hozzá. A szocialisták közül többen hangsúlyozták, hogy eszük ágában sincs megkérdőjelezni a számvevőszék elfogulatlanságát, de szavaikból nem volt nehéz kikövetkeztetni: éppen az ellenkezőjét gondolják. Bihary Zsigmond, az Állami Számvevőszék főigazgatója nem is hagyta szó nélkül a bírálatokat, mondván, hogy némelyik megnyilvánulást méltánytalannak tartja, és "furcsán érzi magát". Annyi történt, hogy megállapítottunk egy konkrét szabálytalanságot - jelentette ki a főigazgató. (Ugyanakkor elismerte, hogy a számvevőszék - a 2,7 milliárd forinton felül - egy 300 milliós tételt is a kormány nyakába akart varrni, ám ez tévedésnek bizonyult.)
A vita egy idő után parttalanná vált, az elhúzódó ülés vége felé a szocialisták és a jobboldaliak is beterjesztettek egy-egy határozati javaslatot, kezdetét vette a "szavazzunk arról, hogy szavazzunk-e" típusú procedúra. A fideszes Balog Zoltán és Semjén Zsolt bizonyítani próbálta, hogy a kormány további elvonásokra készül, de a baloldal visszaverte a támadást. A lényeg az, hogy a kormány - illetve a bizottság többsége - nem tartja megalapozottnak a 2,7 milliárd forintos követelést, és egyébként is, a pénz utólagos kifizetéséről csak a parlament lenne jogosult dönteni.
